Deszkák 2010.05.09.

Itt az ideje annak, hogy leírjam a deszkáim történetét.
Régi ügy: Nem vagyok egy nádszálvékony kisasszony, és e testalkat mellé nem kis zsömlékkel áldott meg az ég. Sokszor poénok tömkelegét zúdítják rám a barátaim eme testrészem miatt...a mentő mellényen át a légzsákig minden volt már.

Egyszer csak Aspan le deszkázott. Hogy olyan kicsik a melleim, hogy neki én már nem is kellenék... Persze ebből jött a következtetés, hogy Julcsa is lecsúszhatott erről a pozícióról, mert hát neki sem elég nagyok... :D:D:D Persze ettől kezdve deszka név ragad rám... no de a lényeg, hogy miért is írtam ezt most le?
Általában az alkatom miatt nem veszek fel mély dekoltázsú ruhákat. Igyekszem szolidabban öltözködni. Most viszont vettem egy felsőt, a miből mondhatni kugurulnak a deszkáim. Tegnap fel is vettem, és a párommal együtt indultunk munkába.

Az az érzésem, hogy nekem gyakorolnom kell még azt a szituációt, amikor valaki a szemed helyett a melleidet bámulja. Én ehhez nem vagyok hozzászokva.
Tehát, mentünk kifelé, és egy autó jött a kis úton, ami a házunk előtt van.
Tata ül a kocsiba, és nézi a parkoló helyeket. Egyszer csak meglátott engem, és emiatt majdnem neki ment egy másik autónak... néz, néz, bámul, nyelve kilóg, egyszer csak hallom, hogy a párom kissé morogva közölte az autóssal csak úgy a bajsza alatt, hogy : ne kukkolj már tata, igyekezz!

Én ezen olyan jót röhögtem. Közöltem vele, hogy miért nem tetszik neki a cuccom? Erre mondta, hogy kissé nagy a kivágása. Kérdeztem, hogy ha más nőn van ilyen az bezzeg tetszik neki, mire közölte, hogy az igen, de milyen dolog már a saját nőjét stírölni??? Ettől végképp kidőltem.

De utána is vicces volt. Én tényleg nem tudom az ilyen ruhákat méltón viselni. Kell még egy kis önbizalom. Vagy nem tudom. :D
Az igaz, hogy ettől a felsőtől némiképp nőnek nézek ki, de nem vagyok elég kihívó.
Nem baj, jó színésznő vagyok, majd csak megbirkózom ezzel a feladattal.
:D

- A deszkákról jut eszembe, anno, amikor Tunéziában voltunk, akkor is lemaradtam a lényegről.
Egy zöld kivágott felsőben flangáltam Irawan társaságában, és nagyban nézegettem a város szépségeit, amikor is Irawan síróröhögő görcsöt kapott. Majd amikor elmúlt neki, közölte, hogy három arab jött felénk, és nagyon lógott a nyáluk a látványra, és e tevékenységük közepette a középső arab nekiment a villany oszlopnak...És ezt én nem láttam... de azért vicces lehetett.-