2010. május 19., szerda

A kezdetek 2010.02.24.

Úgy érzem, hogy mozgalmas az életem.
Ezért is szántam rá magam, hogy le kellene írni a dolgaimat. Egy kedves ismerős volt az, aki meggyőzött, hogy ragadjak klaviatúrát.
Egyelőre még nem tudom, hogy miket fogok ideírni. Ki fog alakulni.
Írok pár sort magamról.
Vidéki -kisvárosi- fruska vagyok, aki a fővárosban keresett magának mozgalmasabb életet.
Mindig úgy éreztem, hogy bennem több van, mint hogy otthon maradjak, férjhez menjek, és gyereket szüljek. Igaz, van most párom, és szépen éldegélünk, de gyerekről még szó sincs.
És igen, mozgalmas az életem. Biztosan lesznek, akik elítélnek majd, és kapok mocskolódó kommenteket, de ezek engem nem zavarnak. Mindenki el tudja dönteni, hogy mi jó neki, és az erkölcsi normái sem kell, hogy egyezzenek az enyémekkel.
Szóval rólam:
Vidékről jöttem Budapestre. MÁr itt élek egy ideje, és a barátaim szerint nem birok egy helyben maradni. Sokáig az volt a kialakult véleményük rólam, hogy vagy lakást, vagy munkahelyet, vagy pasit váltok.
8 év alatt volt 5 albérletem, 6 munkahelyem. Pasiról nem beszélnék, mert állandó partnerem nem nagyon volt. Viszont az elmúlt négy évben állandó a lakás és a pasi, a munkahely viszont csak 2,5 éve állandó. Bár majd szeretnék hamarosan váltani.
Most a barátaim jönnek:
Amikor én Budapestre költöztem, azt azért tettem, mert tanulni szerettem volna. Ami aztán nem jött össze, különböző okok miatt.
A barátaimat viszont már akkor megismertem, amikor még csak ritka vendég voltam a fővárosban.
Tudni kell a barátaim többségéről, hogy melegek. Legalábbis a 90%-a a barátaimnak meleg.
Nem tudni róluk, nem látszik rajtuk, nem a felvonulásra járó divatbuzik kategóriájába tartoznak. Ja, és ezt a szót, hogy buzi csak a hisztispicsa melegek veszik tragikusan. Egyébként semmi bajuk a szóval. Csak akkor ha bántóan használják, de bántóan milyen szót nem lehet használni? Azt, hogy rendőr, azt is lehet igen kellemetlen hanghordozással is használni.
Az én történeteim rólam, és róluk fognak szólni, mert nem egy vicces dolog történt már velünk, velük.
Most rávettem magam a kezdet megírására, remélem lesz erőm folytani.
-Sharini

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése