2010. május 19., szerda

Ember tervez 2010.03.21.

Mára kitaláltam egy kirándulós napot Aspan-nal, de hát szokták mondani, ember tervez, Isten végez.
Laci beteg lett, már 3. napja lázas, és nagyon köhög. Nekem azóta most van az első szabadnapom, így a betegség alatt felgyűlt rumlit kell eltakarítanom. Laci jó férfihoz méltóan hisztis kisgyerek, amikor beteg. Nehezen viselem el. Ráadásul egy kanalat nem tudott a halálos kórtól elmosogatni... ezért tegnap már a kenőkéssel keverte fel a teáját... azért ez kőkemény dolog.

Gyűlölöm a betegségeket, ami a páromon tör ki. Ilyenkor én is felvágnám az ereimet, vagy felakasztanám a testemet... de mégiscsak a szeretett férfiról van szó, nem lehetek gyönge!

Csak azt nem értem, hogy miért nem tudom én ilyenkor az aggódást, törődést érezni?
Persze, aggódom érte, és törődöm is vele, de a hiszti annyira erős, hogy egyszerűen én ezt nem bííííírom. De azt hiszem, hogy egy hős vagyok. Legszívesebben itthon hagytam volna őt, és elmentem volna kirándulni, de ennél azért jobban foglalkoztat a sorsa. Lehet, hogy tudat alatt mégiscsak el bírom viselni ezt az állapotot? Jó, hát igen, hiszen én NŐ vagyok. A NŐk sok mindent el tudnak, és el is viselnek!

Nem baj, a kirándulás elnapolva, de meg lesz tartva... nagyon szép tavaszi idő van. És hiányoznak a barátaim, de most nem lehet az én érdekem a legfontosabb.
Hamarosan meggyógyul. Remélem én egészséges maradok, mert áprilisban utazunk haza a családomhoz. Ők meg már nagyon hiányoznak, mert karácsonykor voltam utoljára otthon.

--- Március elején apukámról álmodtam. Nagyon hiányzott. Anyu másnap mondta, hogy aznap volt a szülinapja. Megint a tudatalattim működött volna? Nem is emlékeztem a szülinapjára. Végül is soha nem is ünnepeltük meg, hisz eltűnt az életünkből elég hosszú időre. Amikor meg visszatért, akkor sem sokat találkoztunk. Azt hiszem Apuról is nyitok majd egy topic-ot, mert van mit írnom.
A halála óta sokat töprengek azon, hogy vajon a dolgok miért történnek úgy ahogy? Na, de erről majd tényleg máskor.---

Szóval a kirándulás. Hát, ma nem lesz, az biztos. De hogy mikor lesz az esőnap azt nem tudom. De egy biztos, hamarosan lehet hajózni a Dunán, és lehet átruccanni a Római partra sült hekket enni.
Már nagyon rám férne, mert imádom.!
No, mára ennyi talán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése